Kémia tagozat

Tanulmányi terület		Kód	Felvehető
Kémia tagozat		0402	15 fő
Felvételi	Központi írásbeli vizsga magyar nyelvből és írásbeli matematikából (2019. január 19-én). Iskolai szóbeli vizsga kémiából.
Értékelés	10%-kal számítjuk be a 7. osztály év végi jegyeit (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia és egy idegen nyelv). Ez a „hozott pontszám”. A hozott pontszám (max. 10 pont) = az év végi jegyek összege x 0,25 Emellett 65%-ban vesszük figyelembe az írásbeli, 25%-ban pedig a szakirányú szóbeli vizsga eredményét. Ez a „szerzett pontszám”. A szerzett pontszám (max. 90 pont) = (magyar nyelv x 0,5) + (matematika x 0,8) + szóbeli /Az írásbeli vizsgákon 50-50, a szóbeli vizsgán pedig 25 pontot lehet maximálisan elérni./

Jellemzője: A kémia tagozat diákjai 4 évfolyamon keresztül magas óraszámban tanulják a kémiát. (A gimnáziumi tanterv szerint tanuló osztályokban csak a 10. évfolyam végéig oktatjuk a tantárgyat.) A kémia tagozat diákjai a 11. évfolyamon vagy biológia, vagy fizika, vagy matematika emelt szintű képzést választhatnak.

Kiknek ajánljuk: Ezt a képzési formát elsősorban azoknak ajánljuk, akik különös érdeklődést mutatnak a kémia iránt és/vagy olyan egyetemen vagy főiskolán* szeretnének továbbtanulni, amelyen a kémia az egyik kötelező érettségi/felvételi tárgy (*orvos, biológus, gyógyszerész, vegyész, környezetkutató, tanár).

A kémiaoktatásról

1979-ben Magyarországon elsőként indítottuk el a megszokott fakultációs rendszer helyett speciális kémia tagozatunkat. Néhány évvel később, az addigi tapasztalatok alapján, a 2002-ben elhunyt Meleg István kollégánk olyan tantervet dolgozott ki, amelyet apróbb változtatásokkal ma is használunk. Iskolánk jelentős anyagi ráfordítással folyamatosan biztosítja a jól felszerelt laboratórium működését valamint az ehhez szükséges eszköz- és vegyszerellátást. Tagozatunk az eltelt húsz év alatt a középiskolai kémiaoktatás délalföldi bázisává vált.

A speciális kémia tagozat tantervének fontosabb jellemzői, célkitűzései:

folyamatossá teszi a tanulók kémiaoktatását az érettségiig
a hagyományos tantervben szereplő kiegészítő témakörök törzsanyagként szerepelnek
a törzsanyagon túlmenően fontos fizikai-kémiai ismeretanyagot dolgoz fel
a laboratóriumi munkával anyagismeret szerzésére teremt lehetőséget, fejleszti a manuális készséget
a laboratóriumi munka során kvantitatív és kvalitatív analitikai kémiai ismereteket nyújt
lehetővé teszi a tanulók megfigyelő, problémafelvető és rendszerező készségének fejlesztését
kialakítja és fejleszti a tanulók feladatmegoldó készségét

A tagozaton végzett munka hatékonyságát és eredményességét a felvételi vizsgákon és a különböző országos kémiai versenyeken elért kiváló eredmények igazolják.
Tanulóink minden évben szép sikereket érnek el az Irinyi János Középiskolai Kémiaversenyen, a Kémia OKTV-n, sőt több esetben a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián is.

Témakörjegyzék
a kémia szóbeli felvételi vizsgára

Minden napi anyagaink

Az anyagok tulajdonságai és változásai

Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok

A levegő, szennyeződése és védelme

Az égés és a tűzoltás

A víz és alkotórészei

Az oldatok

Keverékek és oldatok szétválasztása

Az oldatok töménysége

Atomok és elemek

Az elem és az atom

Az anyagmennyiség

Az atom felépítése

Az elektronburok

Az atomok és elemek a periódusos rendszerben

Elemek és vegyületek

Fémek és nemfémek

Elemmolekulák

Vegyületek, vegyületmolekulák

Ionok, ionvegyületek, ionkötés

Kémiai reakciók

A kémiai reakció

A kémiai egyenlet

Kémiai számítások

Oxidáció és a redukció

Savak, savas kémhatás

Bázisok, lúgos kémhatás

Közömbösítés

A nemfémes elemek és vegyületeik

A hidrogén és a víz

A halogénelemek

A klór

A sósav

Az oxigén és az ózon

A kén és vegyületei

A kénsav

A nitrogén és vegyületei

A foszfor és vegyületei

A szén és vegyületei

A szilícium és vegyületei

A fémes elemek és vegyületeik témakörben ameddig eljutottatok a tananyagban!

A szóbeli felvételi vizsga
értékelési szempontjai:

A tanuló nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára.	0
A tanuló megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével.	1-4
A tanuló tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja.	5-9
A tanuló a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz.	10-14
A tanuló a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát.	15-19
A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságára vonatkozó, a tanár által feltett 1-2 kiegészítő kérdésre nem tudja a választ.	20-24
A tanuló felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel.	25